Napizöld: A fogyasztás, a világvége, a komposztált halottak meg az uzsicsomagoló
2023. november 23. írta: jinjang

Napizöld: A fogyasztás, a világvége, a komposztált halottak meg az uzsicsomagoló

lapszemle_01.jpg

Tovább folytattam a könyvjelzőim takarítását, és az alábbi, érdekes cikkeket találtam köztük. (Az idézetekben a kiemelések tőlem származnak.)

1. Miért fogyasztunk úgy, mintha nem lenne holnap?

Ilyenkor, a Black Friday környékén egészen aktuális erről a témáról beszélni. A Qubit cikke azt boncolgatja, miért akarunk mindig mindenből többet?

"A fogyasztásszociológiában szokás elkülöníteni az érthető, funkcionális fogyasztást és az érthetetlen vagy nehezen magyarázható szimbólumfogyasztást: ez utóbbi esetben az adott termék megvásárlása nem következik egyértelműen a fogyasztó élethelyzetéből, a megvételükkel pedig a fogyasztó valamit ki is akar fejezni magáról. Ez alapján úgy tűnik, hogy a fogyasztás a hülyéknek és a könnyen megvezethetőknek való: azoknak, akik nem elégszenek meg a sima kőbaltával, csak akkor, ha van rajta valami márkajelzés."

A konzumidiotizmusról meg a fogyasztói társadalomról megvan a magam, elég sarkos véleménye, és erről majd fogok több blogbejegyzést is írni később, amikor az egyik kedvenc témámról, a minimalizmusról fogok értekezni.
Egyelőre maradjunk annyiban, hogy azért komoly lélektani okai (és evolúciós előzményei) vannak annak, hogy az ember még mindig mennyiségben gondolkodik, nem pedig minőségben. Pedig a paradigmaváltás szükségessége, a fogyasztói társadalom hosszú távú fenntarthatatlansága már évtizedek óta nyilvánvaló.

2. Egyesek szerint már késő is bármit tenni. „Már nem tudjuk visszafordítani ezeket a folyamatokat, a civilizációnk néhány évtizeden belül összeomlik” ( 24.hu)

"A folyamatban lévő fenntartható technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyag-fedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását. Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol. Ráadásul végképp kifogynak az élelmiszerkészleteink, miközben a klímaváltozás már nem megállítható. Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora szerint még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatjuk magunkat, miközben a valóság az, hogy elkéstünk: a civilizációnk a túlfogyasztás miatt elkerülhetetlenül összeomlik néhány évtizeden belül."

Ebből a cikkből a legélénkebben az maradt meg bennem, hogy a szaharai homok nem jó a betonozáshoz, csak a folyami, de abból meg már most kifogytunk. Pedig ennél sokkal több zöld tévhitről rántja le a leplet Gelencsér András, és mond ki olyan dolgokat, amelyeknek sokkal nagyobb visszhangja kellene, hogy legyen a médiában.

3. Ezzel a világvége várással egyébként nincs egyedül a rektor úr. Jordán Ferenc biológus, a Pármai Egyetem kutatója Az ember vége, a természet esélye címmel írt könyvében szintén ezt a témát feszegeti, csak más szempontból. Szerinte az emberiség számának csökkenése jelenthetne megoldást.

Magyarországon 8 millió tanult ember gazdagabb nemzeti örökséget ápolhatna, mint 12 millió analfabéta

Nem tudom, más hogy van vele, de nekem személy szerint már évtizedek óta az a véleményem, hogy az összes jelenlegi problémánk visszavezethető egy ősbűnre: túl sokan vagyunk. Szóval az olvasnivaló listámra ez a könyv is felkerült.

4. Elég borús a helyzet, és ezen olyan apróságok, hogy a halottainkról is zöld módon gondoskodunk, csak csepp a tengerben. Mostantól komposztálhatják a holttesteket New Yorkban (Qubit)

Igen, a temetésnek is van ökológiai lábnyoma, a hazánkban dívó, a síremléket is státusszimbólunként kezelő szokások különösen nem barátjai a természetnek, és a városfejlesztők is fejvakarva állnak az egyre több tért maguknak követelő temetők láttán.

Ugyanis egyre tovább élünk. De hát ez azt jelentené, hogy egyre kevesebb a halott, nem? - kérdezhetnénk. A válasz viszont az, hogy egyre tovább vannak életben azok az emberek, akik emlékeznek az eltemett halottra, és kifizetik a sírhely megváltását, vagyis több évtizeddel tovább marad meg egy sír, mint eddig, tehát nem lehet a helyére új halottat temetni. Ez vezet aztán az egyre több teret igénylő temetőkhöz.

Amennyire tudom, itthon a komposztálás még nem engedélyezett, de hamvasztás után lehet kérni, hogy emlékerdőben temessék el az embert (bár egyelőre erre is csak egy helyen van lehetőség). Én ugyan inkább virágágyásban szeretném végezni, vagy egy virágzó bokor alatt, mint egy fa gyökerénél, de mindenesetre ez számomra szimpatikus kezdeményezés.

5. Nem szeretném ilyen negatívan zárni ezt a bejegyzést, de igazából csak olyan cikkeket találok, ahol kivesézik, hogy miért is nem zero waste megoldás a textil uzsonnacsomagoló. Ami egyébként nagyon cuki, akartam én is magamnak, de drágálltam, és miután átállóban vagyok a minimalista életre, valószínűleg már soha nem is lesz nekem ilyenem. De nézegetni azért jó, szóval legalább legyen ennyi pozitívum a végén.  (Kép innen)


textil_uzsicsomagolo.jpg

 

Borítókép forrása: https://pxhere.com//

A bejegyzés trackback címe:

https://lepkehaz.blog.hu/api/trackback/id/tr7318265599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemecsekerno_007 2023.11.25. 08:44:18

Durva agymosás ez a Klíma-vallás.

Egy USA polgár 2,5 x nagyobb ökológiai lábnyommal bír mint egy magyar.

Egy szomáli vagy vidéki indiainál 4-5 x nagyobb a lábnyoma. De hasonló értékek vannak Kanadában, Ausztráliában.

Szóval ha likvidálsz egy USA, kanadai polgárt az csökkenti leginkább a lábnyomot.

A narratíva amit a mainstream média nyomat elég hajmeresztő. Ezek szerint vannak alsóbbrendű fajok.

jinjang 2023.11.25. 15:09:03

Nem ilyen egyszerű ez a matek, mert a fejlett ország polgára ugyan tényleg sokkal többet fogyaszt, de nem termeli újra önmagát, mert a két szülőnek átlagosan kettőnél kevesebb utódja van, vagyis likvidálás nélkül is fogy.
A fejletlen területeken viszont az a 4-5 ember, aki összesen fogyaszt annyit, mint a fejlett területen 1, az megtöbbszörözi magát, és lesz belőle 12-25.

A természet meg úgy van összerakva, hogy ha egy faj az adott élettérben túlszaporodik, akkor egy idő után elfogynak a víz és élelemforrások. Ami egyrészt egyedszámcsökkenést hoz, másrészt agresszióhoz, belharcokhoz vezet a fajtársak között, illetve elvándorláshoz az adott területről, ha van hova.

Az emberiség mint faj élettere a Föld bolygó, és ennek az erőforrásai fogynak/tak el a túlszaporodás és a túlfogyasztás következtében.
A túlfogyasztást elég könnyen be lehet szüntetni, önként is, meg úgy is, hogy már nincs mit fogyasztani. De a túlszaporodás megállítása vagy lassú és bonyolult, vagy gyors és fájdalmas (meg nem humánus).

Ha csak ebből indulnánk ki, akkor az lenne a jövőkép, hogy a fejlett országok polgárai lassan elfogynak és kisebbségbe kerülnek a a lepusztított területekről áradó bevándorlók mellett.

Csakhogy az emberiség történelme egyben a háborúk történelme is, és a háborúkat többnyire azok nyerik, akiknek fejlettebbek a fegyvereik.

Ezért van egy mondás (amit én most arab nyelvvel fogok használni, de lehet behelyettesíteni kínait vagy mást):
Az optimista angolul tanul, a pesszimista arabul tanul, a realista meg lőni tanul.

Szóval szerintem nem kell ahhoz média, hogy ez legyen a narratíva, ez bele van kódolva a rendszerbe. A média csak része ennek a folyamatnak.
süti beállítások módosítása