1. Greenwashing, science washing
A greenwashing, vagyis zöldmosás az utóbbi években meglehetősen népszerű kifejezéssé vált: azokra az általában nagyvállalatok által végzett tevékenységekre utal, amelyek a környezettudatosságot marketingeszközként használják fel, így akarnak még több terméket eladni. Ezek a stratégiák úgy tüntetik fel a céget, mint amelynek fontos a fenntarthatóság, miközben a valós zöld törekvések az esetek többségében elhanyagolható mértékűek az adott vállalat által okozott környezeti károkhoz képest. A science washing, vagyis tudománymosás kifejezés eddig leginkább Michelle Wong kémikus blogján bukkant fel, aki a szépségiparban különösen kedvelt tudománymosó stratégiákkal foglalkozik. A zöldmosás analógiájára felépített fogalom szerint az áltudományos mozgalmak és területek úgy használják a tudományt saját tevékenységük legitimálására, mint ahogyan a nagyvállalatok a környezetvédelmet saját maguk jobb pozícióban való feltüntetésére. Ez a taktika a könnyen fogyaszthatósága miatt vált a középtudomány egyik népszerű stratégiájává, ezért érdemes alaposabban is megvizsgálni.
Forrás: Qubit
2. Klímakommunikáció, avagy a környezetvédelmi fogalmak kiüresedése
... nem arról kellene vitatkozni, hogy egy adott lépés vagy bizonyos szabályozás mekkora valószínűséggel hoz 2 vagy 4°C-os felmelegedést 1,5°C-os helyett, hanem hogy biztosítja-e az emberi civilizáció a túlélését, vagy sem ...
Az üvegházhatás vagy a takaró metafora, a mindent elárasztó melegedés, zöld, öko és bio nem csupán üres frázisokká silányodnak, de egyenesen megtévesztővé, illetve a pótcselekvés eszközeivé válhatnak. Bizonyos, hogy egy apokaliptikus, bolygó szintű ökológiai katasztrófa kommunikálására, illetve az arról folyó beszéd keretezésére alkalmatlanok. Ezzel szemben felmelegedés helyett túlforrósodásról vagy szétolvadásról, üvegházhatás helyett kohó- vagy máglyahatásról, a távoli jövőben várható fokozatos kellemetlenségek helyett hirtelen és visszafordíthatatlan katakalizmáról, illetve adaptáció helyett kipusztulásról és halálról beszélve jobban megragadhatóvá válhatna a probléma. Sokat segítene továbbá, ha a klímáról folyó párbeszéd nem olyan passzív megfogalmazások mentén folyna (katasztrófa, válság vagy krízis), amelyek egyrészt a felelősségünket hárítják, másrészt a természet és a világ vak erőivel szembeni tehetetlenségünket sugallják, hanem aktív kifejezésekben és cselekvő módon fogalmazódna meg (mint például a klímapusztítás vagy bioszféra-gyilkolás)
Forrás: Qubit
3. Lássunk tisztán szemét-ügyben: ki felelős valójában a mindent elborító szemétért?
... Így lett a profitszerzésnek is fontos eleme a csomagolás, ami miatt a cégek önmaguktól nem fognak lemondani erről az eszközükről, önámítás lenne tőlük várni, hogy megoldják a szemétproblémát. Saját felelősségük helyett azonban jobban szeretik az egyéni, fogyasztói felelősséget hangoztatni, ők csak a fogyasztói igényeket próbálják kiszolgálni, miközben az állami szabályozásnak is meg kell felelniük.
Forrás: Index
4. Mi a környezettudatosabb választás: üveg vagy pet palck vagy alu doboz?
Összegezzük a tényeket. A legjobb természetesen az, ha minimalizáljuk a saját magunk palackigényét és akkor vásárolunk csak palackozott italokat, amikor valóban szükséges. Használjunk saját üveg, fém, vagy műanyag palackot és töltsük azokat újra nyugodtan többször. Az egyutas PET palack többszöri használata sem fog egészségkárosodást okozni víz, tea, szörpök, vagy szénsavas üdítőknél, hiába próbálnak meg ezzel rémisztgetni más oldalon. Ha előre csomagolt italra van szükségünk, akkor az egyutas üvegpalackokat érdemes kerülni, minden más italos csomagolás megfelelő lehet. Csak vigyázzunk arra, hogy ne törjük össze a betétdíjas üvegpalackot a használat során, meg visszaváltáskor. A PET palack és alumínium doboz esetén igyekezzünk szelektíven visszagyűjteni a lehető legtöbb darabot! Ha nem kell új alumínium alapanyagot előállítani, hanem a dobozgyártás fedezhető a visszagyűjtött ALU doboz mennyiségéből, azzal zárttá válna a körforgás, ami minimalizálná a környezetterhelést. A PET palackból pedig nem csak szőnyeg és póló készíthető. Nagyrédén a Jász-Plasztik Kft. pont a visszagyűjtött PET palackjainkból készít tojástartót és küldi vissza a forgalomba, mint 100%-ban újrahasznosított csomagolóanyag. De az újrahasznosított PET alapanyag új PET-tel keverve ugyancsak alkalmas arra, hogy ismételten palack készüljön belőle.
Forrás: muanyagtudatos.blog.hu
5. Tisztítószerek szennyvízből: magyar találmány
Cycle. Öko tisztítószer szennyvízből. Magyar találmány. Elvileg a dm-ben is kapni. Még nem próbáltam és vannak olcsóbb alternatívák. Nyilván. Ami egészséges és vagy környezetbarát, azért mindig felárat kell fizetni.
Forrás: valaszonline.hu
6. Napelem növényi hulladékból
Az AuREAUS napelemei az UV-sugárzásból termelnek energiát, és közben jól is néznek ki.
Forrás: Index
