Hát, kérem szépen, így kell egy koncertet kezdeni! Valahol nagyon szomorú, hogy a mostani és majdani fiatal generációk már nem fogják ismerni ezt a kopasz, pocakos kis embert, akit hihetetlen tehetséggel áldott meg az ég.

A 80-as évek zenéjéről írt posztomból kimaradt pár szuperkedvenc együttesem. A Dire Straits esetében már pótoltam ezt, a gitáros bejegyzésemben. Most pedig itt a másik, toplistás kedvencem: a Genesis. Az ő esetünkben sosem tudom eldönteni, hogy inkább a gitárra vagy a dobra, esetleg Phil Collins…