Zsémbes vénasszony vagyok, aki sokat tömegközlekedik, ráadásul - Aranyosi szavaival élve - Mordorban. Szóval egyszer extra zsémbes kedvemben csináltam egy listát.

Van pár alapvető dolog, amit intelligens ember nem csinál.
A többinek meg tilos.

1. A megállóban az ajtó elé állni, és nem hagyni helyet a leszállóknak. Három éves voltam, amikor anyám megtanította, hogy az ajtó két szélén kell felsorakozni a felszállásra váróknak, hogy középen el tudjanak férni a leszállók. Azóta is csodálkozom rajta, hogy felnőtt emberek ezt nem tudják. (Pedig én se úri nevelésben részesültem.)
   
   
2. Táskát utaztatni az ülésen, amikor tele van a jármű.
   
   
3. Belső ülésre leülni úgy, hogy az ablak melletti ülésre ne lehessen beülni. Felszólításra nem beljebb ülni vagy felállva lehetőséget nyújtani a másiknak, hanem csak kicsit összehúzni magunkat, aztán meg felháborodni, hogy átcsörtettek rajtunk.
   
   
4. Ha valaki mégis így ül le, akkor csak állni némán, esetleg pofákat vágni, sóhajtozni, ahelyett, hogy szólnánk az illetőnek. Egy Szabad lesz? általában pontosan elég, hogy vagy beljebb üljön az illető, vagy beengedjen bennünket. Ne légy birka, ne félj megszólítani a másikat!
   
   
5. Felszállás után az ajtónál lecövekelni vagy úgy beállni 2 üléssor közé, hogy ne lehessen mellettünk elmenni, miközben másutt is volna állóhely.
   
   Ez az ajtónál megállok és nyomogatom a mobilomat viselkedés mostanában nagyon elharapódzott a fiatalok között. Az idősebbek is mobiloznak, de nem az ajtónál.
   Ez különösen akkor necces, ha a sofőr betartja az elsőajtózást, vagyis csak ott lehet felszállni. Ergo az egész nép ott tömörül a busz elején, mert hátra nem tudnak menni. Szólni meg senki nem mer. (Lásd 5. pont.)
   Az első ajtónál lecövekelés főleg idősek, különösen a nehezen mozgó idősek szokása, mert ők (hiába tilos) az első ajtónál akarnak leszállni is. Mivel lassan mozognak, attól félnek, hogy odacsukja őket a sofőr, ha nem látja őket hátsó ajtós leszállás közben.
   
   
6. Kisgyereknek megengedni, hogy cipővel felálljon az ülésre. Kisgyerekkel úgy utazni, hogy közben nem foglalkozunk vele. Ők másképp érzékelik az idő múlását, plusz hatalmas mozgás- és ingerigényük van. Nekik az utazás akkor is hosszú és unalmas, ha csak pár perc, ezért rendetlenkedni fognak kínjukban, ha nem kötjük le a figyelmüket valamivel. A mindjárt ott vagyunk nem fog működni, mert a gyereknek a mindjárt 1-2 másodpercet jelent. Viszont sokszor bőven elég az is a figyelme lekötéséhez, ha csak elmeséljük, hogy hova fogunk menni, mit fogunk csinálni. Vagy kinézünk az ablakon és mutogatjuk neki, hogy merre járunk, mi az az épület, ami előtt elmentünk, mit lehet ott csinálni, stb.
   
   
7. Maratoni smárolást és taperolást végezni az utastársak szeme láttára. A vágyakat tudni kell kezelni, ha meg polgárpukkasztás a cél, van egy rossz hírem: többnyire csak méla undort lehet vele elérni. Vagy azt se, mert mindenki a mobilját bámulja.
   
   
8. Cigicsikket felszállás előtt eldobni, az utolsó adag füstöt már az utastérbe befújni. Eleve dohányozni tilos a megállókban, de ez már a csimborasszója a helytelen viselkedésnek.
   
   
9. Zenét hallgatni / mobilon játszani úgy, hogy azt mások is hallják. Egyébként ez is tilos (legalábbis mifelénk), de nem is illik. Mint ahogy túl hangosan beszélni (akár élőben, akár mobilon át), szintén nem ildomos. A kedvencem, amikor valaki mély részletekbe menően ecseteli az egészségügyi problémáit a fél villamos legnagyobb örömére.
   
   
10. Elfolyni a dupla ülésen úgy, hogy ne férjen el melletted senki rendesen. Különösen férfiak szeretnek szétvetett lábbal elterpeszkedni, pedig innen üzenem: nem, nincs neked akkora, hogy ne férjen el a két lábad között, ha összezárod a combod.

Borítókép: brgfx on Freepik