Volt egyszer egy Rafael Nadal korszakom. Oké, még mindig van, mert Rafa hivatalosan még nem vonult vissza; ám ez már csak idő kérdése és hamarosan bekövetkezik. De addig természetesen szurkolok neki - már ha egyáltalán pályára lép még valahol.

Mindig készséggel elismertem, hogy Roger Federer elegáns tenisze olyan tehetségről árulkodik, amit Rafa csak kitartással és szorgalommal tudott ellensúlyozni - de épp ezért ő az én példaképem. A kemény munkát mindig többre értékeltem, az erre születni kell típusú tehetségnél. (Másik kedvenc sportolóm, Hanyu Yuzuru mondjuk pont ilyen istenadta tehetség - de emellé iszonyúan munkamániás is, és anélkül az adottságai semmit sem érnének.)

Szóval jó egészséget Rafa, és találd meg a tenisz után is azt, ami boldoggá tesz!